A fagyosszentek időszaka: a régi népi bölcsesség

Nincs még egy népi bölcsesség, ami annyi kertészt kínozna minden évben, mint a fagyosszentek. Legyen szó gyümölcsről, zöldségről, vagy virágról: Ha szeretné elkerülni a kései fagyokat, jobb, ha kivárja a május végét a veteményezéssel. Szóval, miről is szól ez a régi népi bölcsesség? Ebből a cikkből megtudhatja, hogy mi áll mögötte, és hogy honnan ered ez a szokatlan név.

Tartalomjegyzék

A rettegett kései fagyok

A „fagyosszentek” kifejezés

A dátum legfontosabb jellemzői

A rettegett kései fagyok

Ahogy megpillantjuk április első napsugarait, azonnal ültetnénk, veteményeznénk és átültetnénk. De vigyázzunk! A hosszútávú klímaadatok azt bizonyítják, hogy az éjszakai fagyok veszélye általában egész május végéig fennáll. A túl sietős hobbikertészek azt kockáztatják, hogy végeznek a gondosan elültetett palántáikkal és átteleltetett dézsás növényeikkel. Meteorológiai szempontból a kései fagyok jelenségét a jelentős hőmérsékletkülönbség okozza ebben az időszakban a közép-európai és az északi területek között. Alacsony nyomású területek alakulnak ki északon, a szélcsendes kontinens pedig sokkal gyorsabban melegszik, mint az északi partvidéki területek. A meleg levegő kiáramlásával egyben jéghideg légáramlatok érkeznek a sarkvidéki területekről, és ezek a kontinens belseje felé tolódnak. Több hét enyhe időjárás után is bekövetkezhetnek az éjszakai fagyok, akár hó is lepheti kertünket. A kalendáriumban található dátumok csak hozzávetőleges útmutatást adnak; napjaink gazdái és kertészei a meteorológusok időjárás-előrejelzéseire támaszkodnak. Ami azt illeti, a közép-európai fagyok sokkal gyakoribbak és zordabbak voltak a 19–20. században, mint napjainkban – ennek alakulásáért valószínűleg a globális felmelegedés tehető felelőssé.

A „fagyosszentek” kifejezés

A „fagyosszentek” elnevezés a közbeszédből ered. Nem csak a vetéshez kötődő napokat jelöli a kalendáriumban, hanem katolikus püspökök és mártírok megemlékezési napjait is: Mamertus (május 11.), Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.), Bonifác (május 14.) és Zsófia (május 15.) Mivel a rettegett kései fagyok gyakran estek ezekre a jeles napokra, ezért hagyományosan „fagyosszentnek” nevezzük őket.

A dátum legfontosabb jellemzői

A régi népi bölcsesség még az 1582-es, tíz naptári naptól megszabaduló naptárreformot megelőző időkre vezethető vissza. Mivel az emléknapok maradtak ott a kalendáriumban, ahol mindig is voltak, az időjárási jelenséget is ennyivel visszább kell tolnunk a jelenlegi naptárakban – a fagyos napokra tehát május 21–25. között kell számítanunk. A fagyosszentek dátuma régióról régióra is változik. Míg a fagyosszentek időszaka Németország északi részén május 11–13-ra esik, a déli országrészben május 12-én kezdődik és 15-én ér véget. Ez a népi bölcsesség Európa más országaiban is él. Általánosságban a következőket tanácsoljuk. Jobb, ha nem hagyatkozunk túlságosan a fagyosszentek időszakára, ehelyett inkább az időjárás-előrejelzéseket figyeljük, mielőtt palántáinkat kiültetnénk. Végül is, az időjárás mindig is csak rövid távon volt megjósolható, és ez így is marad.

Ezt is érdekesnek találhatja