Alapok

A helyes ültetés egyszerűen

A tökéletes kerti talaj könnyen megmunkálható, és kellemes, földes illatú. A homok, agyag és humusz laza keveréke számos fontos tápanyagot tartalmaz, jól magába szívja a csapadékot, miközben a felesleges víz el tud szivárogni – így ideális alapot biztosít az egészséges növekedéshez és a színpompás virágzáshoz. Sajnos nem minden talaj rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, de egy kis odafigyeléssel sokat lehet javítani rajta. Lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan lehet a talaj adottságaitól függetlenül új növényeket ültetni a kertbe, és zöld oázist kialakítani.

A megfelelő ültetési időszak

A lombhullató, tűlevelű és gyümölcsfák, valamint a cserjék ültetésére ideális esetben szeptember és november között érdemes sort keríteni. Ebben az időszakban a talaj még meleg, és természetes nedvességtartalma is megfelelő.

Tavaszi ültetés esetén a földlabdás növényeket március és április között, a szabadgyökerű növényeket pedig május végéig ajánlott elültetni. A megfelelő tápanyagellátás érdekében az ültetés után két hónappal érdemes megkezdeni a tápanyag-utánpótlást.

A konténeres fás szárú növények ugyan egész évben ültethetők, az enyhébb hőmérséklet miatt azonban számukra is a márciustól júniusig tartó időszak a legkedvezőbb.

A megfelelő talaj kiválasztása a növények számára

A növények megfelelő és gyors kezdeti fejlődéséhez laza, jól szellőző talajra van szükség, amely elegendő vizet képes megtartani, ugyanakkor megakadályozza a pangó víz kialakulását. Ezért minden új ültetés előtt érdemes fellazítani a tömörödött talajt.

Az ültetőgödörben különösen ajánlott tápanyagokban gazdag ültetőközeget használni. Ez a homokos talajok esetében is fontos. A megfelelő speciális ültetőközeg segít hosszabb ideig megtartani a vizet a talajban, és csökkenti a tápanyagok kimosódását.

A növények előkészítése az ültetéshez

A növények erőteljes fejlődéséhez az ültetés előtt még két fontos lépésre van szükség:

A szabadgyökerű fás szárú növényeket ültetés előtt néhány órára vízzel teli vödörbe kell állítani. A kiszáradt földlabdás növényeket szintén érdemes vízbe meríteni, a konténeres növényeket pedig alaposan megöntözni. Különösen a szabadgyökerű növények érzékenyek a kiszáradásra, ezért fontos, hogy ültetés előtt elegendő vizet vegyenek fel.
A szabadgyökerű fás szárú növények gyökereit – különösen a sérült vagy megtört részeket – éles metszőollóval néhány centiméterrel vissza kell vágni. Ez elősegíti az új, fehér hajszálgyökerek kialakulását, amelyek fontos szerepet játszanak a tápanyagok felvételében.

Új otthon a növényeknek: az ültetés

Földlabdás növények esetében az ültetőgödör átmérője legalább kétszerese legyen a földlabda átmérőjének. Az ültetőgödör alján a talajt legalább egy ásónyom mélységben fel kell lazítani, majd egy kevés ültetőközeget beledolgozni. A kiásott földet ezt követően 1:2 arányban ültetőközeggel kell összekeverni, majd visszatölteni a gödörbe. A növény kezdeti fejlődésének támogatására a talajhoz gyökérképződést elősegítő készítmény is adható.

Szabadgyökerű növények esetében az ültetőgödröt az előkészített földkeverékkel kell feltölteni, miközben a növényt néhány centiméterrel a gödör felett kell tartani. A növényt óvatosan fel-le mozgatva a föld egyenletesen eloszlik a gyökerek között. Végül a növény körül a talajt alaposan le kell tömöríteni.

A növények megtámasztása a kezdeti időszakban

A fiatal fák, a törzses növények és a nagyobb cserjék fejlődésük kezdeti szakaszában gyakran igényelnek kiegészítő támasztást. Ezért ültetés után érdemes a növényeket a talajba függőlegesen rögzített támasztókaróhoz kötni.

Optimális öntözés

Az ültetőgödör körül érdemes körülbelül 10 cm magas öntözőtányért kialakítani, amely segít abban, hogy a víz közvetlenül a növény gyökérzónájába jusson. Különösen az ültetést követően fontos az alapos beöntözés, így a víz segít megszüntetni a talaj és a gyökerek között esetlegesen kialakult légüregeket.

Ezek a cikkek is érdekesek lehetnek