Öntözés A-tól Z-ig.

Gátoljuk meg az átnedvesedést

A következők általánosságban igazak: sokkal jobb, ha túl keveset locsolunk, mintha túl sokat locsolnánk. A kiszáradt növények sokszor még megmenthetők, de az elrothadt gyökérzetű növényeken már nem lehet segíteni.

Vegyük figyelembe a származást és az elhelyezkedést

A növény származási helyét és elhelyezkedését is figyelembe kell vennünk öntözéskor: zöld lakótársunk sokféle vízmennyiséget kedvelhet, függően attól, hogy milyen klímájú területről származik. Legjobb, ha közvetlenül az eladótól kérdezzük ezt meg, amikor a növényt megvásároljuk. Amikor növénye otthonában a helyére kerül, tartsa észben, hogy a meleg helyen lévő, sok közvetlen napfénynek kitett növénynek sokkal több vízre van szüksége.

A levelek típusának figyelembe vétele

A nagy levelekkel rendelkező növényeknek több vízre van szükségük, mint aprólevelű társaiknak. Ugyanez vonatkozik a barázdált, vagy másképp egyenetlen felszínekre is. De a vaskos, húsos levelek jól tárolják a vizet, ezért az ilyen növényt kevésbé kell öntözni.

A vegetációs időszak figyelembe vétele

Amikor egy növény növekedésnek indul (általában nyáron) sok tápanyagra és elegendő nedvességre van szüksége ahhoz, hogy új leveleket és virágokat hozzon. Amikor esik a hőmérséklet sok növény pihenési szakaszba lép, ezalatt pedig kevesebb vízre és tápanyagra van szüksége.

A megfelelő méretű és anyagú cserép kiválasztása

A nagy cserépbe ültetett kis növények hosszabb ideig képesek tárolni a vizet, így azokat ritkábban kell öntözni. De a nagyobb növények kevesebb hellyel a cserepükben intenzívebb öntözést igényelnek, és ideális esetben hamarosan átültetésre kerülnek egy 2–4 centiméterrel nagyobb cserépbe. Az agyagból vagy cserépből készült virágcserepekbe ültetett növényeknek sokkal több nedvességre van szükségük, mint a műanyag virágcserépbe került növényeknek, mivel az agyag vizet tárol és ad tovább a talaj felé. A műanyag virágcserepek nem kötik meg a vizet, ezért az abba ültetett növény kevesebb öntözést igényel.

Bízzunk a szakmai támogatásban

Általában nehéz a talajból arra következtetni, hogy a szobanövényünket meg kell-e öntözni, vagy sem. A felszín gyakran gyorsabban kiszárad, de alatta a föld még mindig nedves. Tehát, ha a felszín világosabbnak tűnik röviddel öntözés után, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy újra öntözni kell. Kövesse a kipróbált, bevált hüvelykujjpróbát: Szúrja a hüvelykujját mélyen a földbe, hogy lássa, hogy még mindig elég nedves-e. Habár ez praktikus, egyben pontatlan is, mivel csak a föld felső rétegét ellenőrizhetjük így. Páratartalommérővel közvetlenül a gyökérzetnél lévő föld vízigényét is meg tudjuk határozni.

Öntözzünk óvatosan

A túl sok nedvesség a gyökerek rothadásához vezet, ennek eredményeképpen pedig a növény képtelen lesz tápanyagokat felszívni, így nem is növekedhet megfelelően. De a túl kevés víz is hátráltatja a növekedést, és a virágképződés folyamatát, a növény levelei bebarnulnak, hervadoznak. Általánosságban jobb a növényt bővebben megöntözni, mint rendszeresen kis mennyiségekkel locsolni.

Mikor öntözzünk

Az öntözést legjobb a reggeli, vagy az esti órákban végezni. Ha délben túl nagy a forróság, azok a levelek, amelyekre véletlenül víz kerül, megéghetnek. Sőt, szükségtelenül nagy mennyiségű öntözővíz párolog el még azelőtt, hogy azt a növény felszívhatná. Egyébként az épületek északi oldalánál elhelyezkedő növényeinknek sokkal kevesebb vízre van szükségük, mint a déli oldalon elhelyezkedőknek.  

A megfelelő öntözés a kulcs

Ne feledje, hogy növényei érzékeny lelkek! A csapvíz nem lehet túl hideg, vagy meszes. Azokon a területeken, ahol kemény a víz, tanácsos a balkonnövényeket esővízzel öntözni – ez a növénynek és a környezetnek is jót tesz.

A pázsit öntözéséről könnyebb beszélni, mint intézni. Sok hobbikertésznek okoz nehézséget megtalálni a megfelelő időszakot és a megfelelő vízmennyiséget a pázsit öntözéséhez. Egyesek teljes egészében elhagyják a pázsit öntözését. De a rendszeres nedvességpótlás a pázsit gondozásának fontos része – főleg forróság esetén.

A legjobb időszak az öntözéshez

Az öntözéshez leginkább megfelelő napszak a reggeli vagy az esti órákra esik. A perzselő déli napsütés hatására a víztől kiég a pázsit, csúf, barna foltokat hagyva maga után. Sok víz el is párolog.

A vízminőséget befolyásoló tényezők

A talaj adottságainak, a levegő hőmérsékeltének és páratartalmának függvényében egy négyzetméternyi pázsit általában négy liter vizet veszít el párolgás miatt a nyári időszakban naponta. Amennyiben fák, bokrok, vagy nagyobb zöld növények is vannak a közelben, azok is vizet vonnak el, így magasabb a terület vízigénye, mint a nyílt tereken. Mivel a fű gyökérzete mindössze 15 cm mélyre hatol a talajba, gyorsan felmerülhet a megfelelő növekedéshez szükséges víz hiánya. Fontos, hogy a gyökeret körülvevő talaj teljesen átitatódjon. Ehhez különböző vízmennyiségre van szükség a talaj adottságainak függvényében.

Mennyi vízre van a pázsitnak szüksége  

Míg a világosabb, homokos talajon 10–15 liter vízre van szükség négyzetméterenként 3–4 naponta, az agyagosabb talajt elég hetente egyszer öntözni, négyzetméterenként 15–20 liter vízzel. Ha minden nap kis mennyiségeket öntöz, a gyökerek visszahúzódnak a talaj mélyebb rétegeiből. Ha a pázsit huzamosabb ideig nem kap vizet, a felszíne nagyon gyorsan kiszárad. Ennek okán jobb, ha a gyökerek mélyen maradnak, így az ott található vizet is fel tudja a fű szívni.