Paradicsom termesztése: tippek a bőséges terméshez

Az egészséges növekedéshez a paradicsom folyamatos vízellátást igényel. A túl kevés és a túl sok víz egyaránt káros a termésekre és magára a növényre is. Ha a paradicsom levelei erősen felpöndörödnek, az gyakran a szárazság okozta stressz jele, amelyet a talaj magas sótartalma is súlyosbíthat. Előfordul, hogy az érő paradicsomok megrepednek. Ennek oka sokszor az időjárás hirtelen változása – például amikor a napos, meleg időt esős, borús időszak váltja fel –, vagy az, ha a növény hosszabb száraz időszak után hirtelen sok vizet kap. Ilyenkor a termésekben megnő a belső nyomás a túl magas víztartalom miatt, ami hosszanti vagy körkörös repedéseket okozhat. A paradicsom öntözésénél – ahogyan sok más esetben is – a megfelelő egyensúly megtalálása a kulcs. Fontos: a növényeket mindig alulról, a talajra öntözve érdemes locsolni, nem felülről a levelekre. Így csökkenthető a gombás betegségek kialakulásának kockázata.

Ahhoz, hogy a növények jó állapotban legyenek és sok ízletes termést hozzanak, a víz önmagában nem elegendő. A paradicsom tápanyagigényes növény. Nagy mennyiségű tápanyagra van szüksége, és a nitrogén és a foszfor mellett különösen a kálium fontos számára. A kálium szabályozza a növény vízháztartását, erősíti a sejtfalakat, és növeli a növény ellenálló képességét a betegségekkel szemben. A tápanyaghiány első jelei gyakran a leveleken láthatók: a levelek sárgulni kezdenek, miközben a főér mentén futó levélszövet zöld marad. A szükséges tápanyagokat egyszerűen és megbízhatóan biztosítani lehet speciális, paradicsom számára kifejlesztett tápoldatokkal vagy műtrágyákkal.

Ha a paradicsomnövények már erőteljes növekedést értek el, érdemes támasztékot használni, amely megvédi a növényeket a letöréstől. A nyári hónapokban a megfelelő gondozás mellett a növények sok termést hoznak, ezért a termések súlya miatt különösen fontos a megfelelő alátámasztás. Támasztékként használhatók fa-, műanyag- vagy bambuszkarók, valamint spirálpálcák, rácsok vagy drótra függesztett tartók. Annak érdekében, hogy a növény stabilan álljon, a szárat érdemes természetes raffiával vagy speciális rögzítőkapcsokkal a támasztékhoz kötni (ez a spirálpálcák esetében általában nem szükséges).

Annak érdekében, hogy a növény energiája a termések képzésére összpontosuljon – és ne az új hajtások növekedésére –, a levelek hónaljában megjelenő fiatal oldalhajtásokat rendszeresen el kell távolítani. Ez az úgynevezett hónaljhajtások eltávolítása segít abban, hogy a paradicsom megfelelő tápanyagellátást kapjon, erősebb maradjon, és nagy, jól beérett terméseket hozzon. A friss, még nagyon puha hajtások könnyen lecsíphetők körömmel. Ha a hajtások már kissé idősebbek és keményebbek, érdemes éles kést használni, hogy a növény ne sérüljön feleslegesen. Augusztus végén az oldalhajtások eltávolítása mellett a növény csúcsát is vissza lehet vágni úgy, hogy az utolsó virágzat fölött még egy levél megmaradjon. Ennek köszönhetően a már kialakult termések még a fagyok előtt be tudnak érni.

A tápanyaghiányból vagy a nem megfelelő öntözésből adódó problémák mellett a paradicsomot gyakran támadja meg a burgonyavész. Ez a gombás betegség elsősorban nedves, csapadékos nyarakon jelent veszélyt. A leveleken először szürkészöld, később barnuló foltok jelennek meg, amelyek nagyon gyorsan terjednek. A fertőzés a terméseket sem kíméli: barna foltok alakulnak ki rajtuk, és az érintett részek alatt a hús megkeményedik. A fertőzött növényi részeket minél hamarabb el kell távolítani, majd a paradicsomnövényt célszerű a betegség ellen hatékony növényvédő szerrel kezelni.